Foto, video

BADJ goes north. Ez igaz. BADJ goes south. Ez is igaz. Hogy is van ez?

Míg a company északorientáltabb DJ része egykori kollégákkal és Urvieh-ekkel (ahogy láttam, Gerő, Dredd és Méjt) egy, még rövidebb összefoglalókból is feltűnően zsúfolt programú kalandtúrán vett részt, megcélozva a Turku városát, addig az egység BA része nem túl meglepően, saját otthona (LOL) felé indult, és egy valamivel melegebb vidéket keresett fel.

Bizony, Mariannal tengert akartunk, de nem 10 fokosat, mint amiben a két vad pancsikált, hanem úszkálásra alkalmasat, így aztán rövid keresgélés, mérlegelés után 21-én elutaztunk Triesztbe. Nagy volt a luxus, hiszen a MÁV és a dunnohogyhíjjákolaszállamvasút helyett tütüvel mentünk, végigrepesztve az elkészült magyar autópályán, majd 60 kilométernyi szlovén falvakon lépésben haladás után ott is autópályán, végül legurulva a Trieszt fölött magasló hegyről a városba.

Az úton számunkra kimaradtak az ellenőrös kalandok, volt azonban más. Egy aug. 14-ei cikk szerint egy helyen lehet Mo. területén szlovén autópályamatricát kapni, Lenti után egy benzinkútnál. No problem tehát, akkor majd ott lekanyarodom, meg váltok pénzt is, mivel 20-án az összes váltóhely csukva volt Pesten, nomeg tankolok is. Az a helyzet állt elő, hogy a Balatontól a határig egy üzembe helyezett benzinkút nem volt, a pálya nem Lenti felé ment, és a várt kirakodóvásár-benzinkút-pénzváltó-határbódék helyett egyszer csak a “Welcome to Slovenia” mondatot olvastam, alatta egyből, hogy matrica kötelező. De ugye nincs hol lekanyarodni, és addig a kocsiban sem szültünk matricát. Eurom pedig még mindig annyi volt, mint indulásnál. A dologban a jó az volt, hogy ezek szerint Szlovéniával már Schengent játszunk egymás között.

Aztán azt első lehetséges lehajtónál megszöktem a pályáról, jó ideje világító kútjelecskémmel a műszerfalon, de szerencsére épp volt ott egy benzinkút, ahol volt matrica és egy magyar benzinkutas is. Zsír, mondhatnám.

Triesztben a szállásunk Couchsurfing rendszerrel működött, egy ott dolgozó amerikai csillagásznál voltunk, aki szeptember 3-án megy vissza Seattle-be. A srác mintegy 150 kiló volt, ez nem vicc, elmondása szerint már 50-et leadott, mióta átjött Európába. Igen jó arc volt velünk, volt egy érdekes humora, amit tudtunk értékelni, miután megszoktuk.

A városról, az ott töltött időről. A vároban lehetetlen parkolni. Vagy fél órát keringtünk, mire találtunk egy helyet 10 percre a lakástól, pedig nem lakik teljesen a központban. Az autó a következő napokban ott is maradt, nem volt rá szükségünk. Elég jó hely ez a Trieszt, el tudnék éldegélni benne, azt hiszem. Megnéztük a várat, a Miramare kastélyt, voltunk a tengeri múzeumban, és persze csobbantunk is párszor. Nekem nagyon tetszett, hogy itt nem homokos, hanem köves volt a tengerpart és a vízben le lehetett látni a fenékig. Ezenkívül napi program volt minimum egy, de inkább 2 fagyizás, este pizza, mindig más helyen. A srác kétszer főzött nekünk otthon, egész ügyes volt. Mariann csinált neki cserébe tejberizst:)

Már eddig is hatalmas élmény volt, jó volt lazulni is végre egy kicsit. De a kedves olvasó nyilván nehezen hinné el, ha azt írnám, hogy mikor indulni készültünk haza (este 10kor, mert éjjel szeretek vezetni), és illedelmesen elmondtuk az “Amikor gondolod, gyere, szívesen látunk” mondatot (így van, tényleg szívesen látjuk, hiszen jól összebarátkoztunk, akkor ő kicsit elmélázott, majd azt mondta, hogy akkor most megyek veletek, tekintettel arra, hogy ki tudja, mikor jön vissza Európába, és Budapesten még nem volt. Na, ekkor csak pislogtunk, mint hal a szatyorban, de hát mit tehettünk volna, betuszkoltuk a hátsó ülésre. Apró hátránya ennek a tettnek, hogy az ég világon semmit nem lehetett látni a középső tükörben az útból, egyedül Kristopherünk tekintetét. hihetetlen élmény, hogy 130-nál amikor megmozdul hátul, úgy mozdul vele a kocsi is…Anyway, hazaértünk reggel fél6-ra, szüleim örültek, mikor megláttak hármunkat az ajtóban, majd 5 óra alvás után a nyakunkba vettük a várost.

Mivel délután 5-kor indult a vonata vissza, ti. csak ilyen rövid időre tudott eljönni a költözés miatt, a fennmaradó 6 órába kellett belesűríteni BP érdekességeit. Állomásonkként írom: Bécsi szelet vendéglő – Corvin köz – Bazilika – Lánchíd – Budai vár – Hősök tere – Kossuth tér – Keleti pu. Szerintem jók voltunk:) Végül úgy váltunk egymástól, mint fától a levél: a mozgó vonatra ugrott fel jegy nélkül, mivel 20 perc alatt nem kerültünk sorra a kasszánál. Ja, 14-ből csak 4 kassza üzemelt btw…Hello tourist, MÁV rulez.

Ez volt tehát a BADJ goes south, most egy ideig, ha igaz, az egész BADJ itthon:)

Pár kép a kalandról itt érhető el, jó nézegetést. További 170 kép a vinyómon:)

Nemrég találtam ezt az új reklámot, ami a Hillst nézőket sarkallhatja arra, hogy milyen telót vegyenek. Brody Jenner tipikus önmagát adja, nemhiába ő a legnagyobb player odaát.

LC és Brody reklámja

Ugyan szerettem volna még a CM előtt ezt-azt postolni, de sajnos nem jutott rá idő. Persze nem sírom el magam, hogy a CM-ről “kell” írnom:)

Nos, szeptember 22. a másik nap az évben (az egyik az április 22.), amikor autómentes napot tartanak ország/világszerte, és eme alkalomból – guess what – Critical Masst is rendeztek. Egy napra félre kellett volna rakni a legtöbbeknek a tütüt, de persze ez egy naiv feltételezés volt.

De attól függetlenül, hogy az araszoló kocsik időnként megint elszidták szegény Mamit, igen jó CM volt. Az egyetemtől indult, és más útvonalon ment, mint ahogy eddig szokott, de érdekes volt. Megint olyan fazonok voltak, uhhh, bringa-és ruhakölteményekkel, pedig azt hittem, a tavaszit nem lehet toppolni. Sanyival tekertünk végig, többieket elvesztettük, de végül találkoztunk a kb. szokott helyen, kicsit balra a ZöFi busztól, a dombtető fele.

Most ősszel 35 ezren voltunk, azt mondják, ami szép teljesítmény szerintem egy ilyen kissé hűvös, egyéb programokkal telezsúfolt napon. Igazából nem lehet jól leírni az átélt élményeket, a szöveges szerencsétlenkedést képekkel oldom meg, amiket mindenfelől összegyűjtöttem. Köszönet a készítőknek!

Itt vannak elrejtve a képek, follow the white rabbit… 

Végül pedig ezúton is köszönet a szervezőknek, akik minden alkalommal biztonságosan megoldják a jó hangulatú bulit. Íme egy video a szervezők szemszögéből, a busz tetejéről. Mondhatnám, a látvány odab@sz.

Hát ez nem semmi. Azért Laci nagyon megaszondja.

Lánctalpazás geci, nyélen…

Üdvözlet a vizsgák világából!

Most pici szusszanás van, tényleg csak hangyányi, holnap már húzom tovább az igát, még van 7 vizsgám, abból kettő szigorlat. Szóval június végéig be leszek havazva rendesen; persze kisebb, megérdemelt jutalmak lesznek:).

Apró kitérőnek említhető pár buli a közeljövőből: elsőként a Zanzibár holnapi, ZP-s fellépésére látogatunk ki páran, aztán visszatérek az otthonosabb zenei berkekbe. Június 8.án az Events Hallban Shlomi Aber és Anthony Pappa lépnek fel, másnap Kecelen pedig Lee Burridge és Anthony Pappa. Időhiányban szenvedve csak a budapesti bulit engedhetem meg talán magamnak, pedig Lee játéka is csoda szokott lenni:

A vizsgaidőszak végeztével azonban hatalmas jutalomparty vár ránk: július 13-án, még bizonytalan helyen (‘Balaton Festival’) Adam Freelanddel bulizhatunk a GU 032 Mexico album megjelenése alkalmából. Nem lehet kihagyni!

Update az előző posthoz:

A beígért Keira video itt van, tessék letölteni és elolvadni.

Ezenkívül még érdekes olvasmány lehet ez a cikk, ha valakit kicsit is érdekel Keira. Persze az is lehet, hogy így, képek nélkül nem olvasná végig az ember a cikket. Ezért aztán ehun vannak hozzá a képek, mintegy ízelítőként. Ha tehát megvannak a képek és a szöveg, már teljesértékű sírást rendezhetünk, amiért ezen az eseményen nem voltunk ott :)

Edit: WYSIWYG a wordpressben. Hát persze bazdmeg, akármit csinálok, nem hajlandó lerakni a szöveget a második kép mellől. Alap html művelet, sajnos nem sikerült:)

Igaz, már sok kép kószál a neten a Critical Massról, de (tudtommal) még egy sem, amelyik a mi kis csapatunk termése lenne. Ropi képeiből a legfontosabbak és pár kép tőlem, egyelőre ennyi, de várhatóan ez még bővülni fog.

A képek itt vannak.

Akit érdekel, feltöltöttem egy rar-ban a vasárnapi (2006.10.23.) Zabiela bulin készült képeket és videokat. Persze van nem saját szerzemény is, de ez majd úgyis látszik.
Link